Dobor Dorina harminc éves már elmúlt, amikor négygyermekes anyaként belépett a divat világába, és biztos benne, hogy az érés, a tapasztalat neki és ruháinak egyaránt jót tett: a klasszikus eleganciára koncentrál, amit kényelemmel tesz teljessé.
Ha kedvére választhatna egy álomruhát, melyik világhírű tervező kreációját viselné? Chanel. És semmiképp nem egy mai darabot, sokkal inkább egy ötven éves modellt. A nosztalgia, netán a retro életérzés hozza lázba? Dehogy! Én az eleganciában hiszek – ami kortalan. A nagy divatházak termékei a legtöbbször extravagánsak és hordhatatlanok. A pillanatnak szólnak, a kirakatnak. Aminek a reflektorok fényében állva tapsol a divatszakma, az utcai viseletként nehezen értelmezhető. Extravagancia és elegancia kizárja egymást? Legalábbis nagyon-nagyon ritkán jár párban. A jelenlétet, az összképet nagyban befolyásolja a feszteleség, a gesztusok sora. És igencsak küzdelmes úgy elegánsnak lenni, hogyha az anyag minősége nem a legjobb. Márpedig az, hogy diszkomfort érzést okozó szövetekkel, díszítőelemekkel dolgoznak, a nagy divatházak esetében többször fordul elő, mint hinnénk.
Miért viselik el a vásárlók? Mert a kitűnni vágyás korát éljük. Nem vitás a nagy divatházak kreációi biztosítják a kitűnésélményt, csak ez nem mindig pozitív. Eleganciával ki lehet tűnni? Igen, a megfelelő körökben. Kiknek tervez? Azoknak a nőknek, akik szeretik a klasszikus eleganciát, és akik bizony bajban vannak, amikor az üzletekben lényegében rongyokat találnak. Nyomatékkal ejtette a rongyok szót. Személyes tapasztalás, csalódás? Lássuk be, minőségi elegáns ruhát, legyen szó alkalmiról, vagy hétköznapiról – nagyon nehéz venni. Többek között ezért vágtam bele a tervezésbe. Van előkép? A Nagymamám. Nagyon szép, elegáns nő volt. Még akkor is be volt állítva a haja, amikor a szemetet vitte ki. Azért lettem divattervező, mert nem akarok megalkudni a slampossággal, a rossz értelemben vett konfekcióval, és igenis, kiállok a tudatosan gyűrött, szaggatott ruhák ellen, akkor is, ha ez a trend a fiatalok és egyre inkább a középkorúak, illetve az idősek körében is. Nem akarok és nem is fogok behódolni az oversize pulcsiknak és a szakadt farmereknek. Azt a világot szeretném visszaidézni, amikor az emberek még adtak magukra, és ezt az attitűdöt tükrözték a ruháik is. Mert egy jól eltalált darab túlmutat önmagán: önbizalmat ad, jó érzést, és a környezete is másképp reagál viselőjére.
Az ön gardróbja miként néz ki? Időnként szembe jött egy-egy meglepően klassz áruházi kreáció, amit tényleg vétek lett volna otthagyni, így akad belőlük pár darab, de a legtöbb ruhám saját tervezésű, azaz Dorina Dobor és Dorinka márkájú. Soha nincs olyan érzése, hogy nincs egy göncöm, amit felvegyek? Nincs. Az persze megesik, hogy amikor rohanok és egy percem van felöltözni, akkor nincs időm ötletelni, de ilyenkor is pontosan tudom, hova nyúljak a szekrénybe egy lebilincselő szoknyakosztümért vagy egy elegáns ruháért, kiskabáttal. Négygyermekes anyaként lépett be a divatszakmába. Miért várt eddig? Meg akartam várni, amíg mind a négy gyerek óvodába, iskolába jár – hogy jusson idő és energia kreativitásra, a szenvedélyre, egyszóval a tervezésre.
És négygyermekes anyaként másképp nyúl egy anyaghoz, másképp gondol egy ruhára, mint egy a tanulmányait épp befejező tervező, vagy a szabályok, trendek mindenkit ugyanúgy kötnek? Jót tett, hogy volt időm érni. Amikor huszonegy évesen megismerkedtem a férjemmel, meg voltam róla győződve, hogy én vagyok a nagybetűs Nő, és az ízlésem megkérdőjelezhetetlen. A férjem mindig azt mondta, várjak, amíg elmúlok harminc. Igaza lett: másképp viszonyulok az emberekhez, más borok ízlenek, mást gondolok a stílusról. Utóbbi olyannyira igaz, hogy még a 2021 őszén megszületett első kollekciómat is átvariálnám. Egy dolog nem változott: ragaszkodom ahhoz, amiben hiszek. Tudatosan nem vettem részt divattervezői képzéseken, mert azt tapasztalom, hogy a különböző iskolák át szeretnék rendezni hallgatóik fejét, a mai trendeket akarják rájuk erőltetni, és így születnek a szikszalagruhák. Köszönöm, ebből én nem kérek.
Azt mondja, nem kér a különböző képzésekből. Akkor kik a kontrollszemélyei, akiknek ad a véleményére? Ha női szemet keresek, akkor Anyukám. Aki örökölte Nagymamámtól az igényességet, aki csakis olyan minőségi darabokat vesz meg, amelyek egy mosás után is felismerhetők. Illetve a modellező “nagybetűs” Kolléganőm az, akinek elfogadom a szakmai érveit. Amennyiben pedig férfiszemet keresek, az a férjemé. Mond egy példát a trendekkel szembeni ellenérzéseire? Arra törekszem, hogy az elegancia és a kényelem ugyanolyan hangsúlyos legyen, míg a szakma, ahogy arról már beszéltünk, utóbbit gyakran feláldozza a hatás kedvéért. A márkát tapintatosan nem nevezném meg, de volt egy lenyűgöző kosztümnadrág, felvettem, és azt hittem, menten megzavaradok, annyira szúrt – különösen, ha ültem benne. Úgyhogy kénytelen voltam végigállni egy több órás rendezvényt. Ilyesminek soha nem lenne szabad előfordulnia! Az egy legenda, hogy választani kell a mutatósság és kényelem között. Nem kell! A komfortérzet, a kényelem kis odafigyeléssel megoldható: alaposan át kell gondolni például, hol futnak a szabásvonalak, milyen anyagból varjuk a ruhát, mivel béleljük. A legtöbb kreációmat szaténnal bélelem, finom selymessége végtelenül kellemes a bőrnek. Én soha nem kényszerítenék senkit választásra, hogy áll vagy ülve szenved.
Említette, hogy ma már a nem egészen kétéves kollekcióját is újragondolná, és ez több, mint szófordulat, hiszen most építi fel új márkáját, a Dorina Dobort. Miben különbözik ez az eddig ismert Dorinka-márkától? Nőiesebb, komolyabb, elegánsabb, exkluzívabb – és persze szerethetőbb. Amikor elkezd tervezni egy ruhát konkrét személyre gondol, egy célcsoportra, vagy … … inkább két kategóriára. Amikor megálmodok egy darabot, két részre osztom a tervezést. Van egy nagyon elegáns verzió a fejemben, amelyik társasági eseményeken, a parlamentben, diplomáciai rendezvényeken is megállja a helyét. És van egy másik, amelyik szintén elegáns – nevezzük utcai változatnak – de az exkluzív eseményeken nem illik megjelenni benne, például azért, mert rövidebb a szoknyája, más a kivágás formája. Az első változatnak a 45+ korcsoport az ideális viselője, a másodiknak a 30 és 45 év közötti korosztály.
Egy befutófélben lévő divattervező nem teszi túl magasra a korlécet? Akiknek nagyon szívesen tervezek, azok jellemzően az üzletasszonyok. És legyünk őszinték: kevés közöttük a fiatal fruska. Erre a célcsoportra viszonylag sok vállalkozás fókuszál: milyen versenyelőnyben bízik? Hiszem, hogy egy befutott érett személyiség már pontosan tudja, hogy kicsoda, és azt is, hogy ezt miképp fejezze ki, többek között az öltözködésével. Csakhogy miközben az énképe állandó, a trendek nagyon gyorsan változnak, és megeshet, hogy idegenek a személyiségétől. Lehet, hogy általánosságban sok divatcég vetélkedik a vásárlók figyelméért, de az egyszerűségében elegáns és nőies klasszikus kreációkból hiány van. Aki Dorina Dobor-ruhadarabot vesz, annak nem kell pár évente átrendeznie a gardróbját, miközben semmilyen alkalom nem tudja meglepni.